#Instasad
Az Instagram vagy a Facebook hat károsabban a hangulatunkra? Minél több idegent követünk, annál depresszívebbek leszünk? Ha kíváncsi vagy ezen kérdések megválaszolására, akkor olvass tovább!
A cikk elolvasása átlagosan 4 percet vesz igénybe.
A mai világban alig találunk olyasvalakit, aki ne használna minimum egy-két social media felületet, így hát nagyon fontos tisztában lenni a következményekkel, és tudatos használatra inteni a felhasználókat. A Facebook folyamatosan növekvő népszerűsége mellett most már a 2010-ben létrejött – elsősorban képmegosztásra fókuszáló – Instagram sem panaszkodhat a havi 100,000,000 látogatójával. Több kutatás is bizonyította, hogy a túlzott Facebook használat során nő a stressz, szociális túlterheltség jön létre, csökken az önértékelés, illetve hozzásegít a depresszió és magány-érzet kialakulásához is.
Vajon az Instagram használat is hasonló „tünetekhez” vezet? Nos, részben igen, ezen felül pedig abban különbözik a Facebooktól, hogy itt többnyire csupán „tökéletes” pillanatokat oszt meg az ember. Erre szolgálnak a filterek, melyek lehetővé teszik, hogy a tenger kékje még kékebb legyen, és hogy tökéletlenségeinket elfedhessük, így mutatva egy hamis, torzított képet önmagunkról és az életünkről átfogóan. Ez a fajta „idilli kép” minket pillanatnyilag elégedettebbé tehet, hiszen úgy láthatjuk magunkat, ahogy szeretnénk, eltüntetve hibáinkat, kiemelve legszebb pillanatainkat. Azonban mi történik azokkal, akik nem ismernek minket közelebbről, és ezeket a tökéletes képeket szemlélik?
Bepillantás egy idegen életének egyetlen szeletébe
Azzal, hogy az Instagramon képet posztolunk, hashtagek használatával újabb és újabb ismeretlen követőket tudunk bevonzani. (Nem véletlen, hogy sokan már az Instagramot is párkeresésre használják!) Ahogy a címet is megfogalmaztam, fontos tisztában lennünk idegenek képeinek nézegetése közben azzal a ténnyel, amit már feljebb is említettem, hogy ezen a platformon az emberek azokat a pillanatokat osztják meg a nagyközönséggel, melyekre büszkék, amellyel dicsekedni szeretnének. Így amennyiben valaki elégedetlen a saját életével vagy hajlamosabb depresszióra, káros hatással bír, ha idegenek képeit nézegeti, főleg, ha az, amit lát, számára kiemelkedő jelentőségű vagy egy vágyott álmot fogalmaz meg (pl. egy olyan helyen való fotózkodás, ahova ő is régóta el szeretne jutni, vagy vonzóbb kinézet stb.).
Egy viszonylag friss (2015) kutatás bebizonyította, hogy idegenek követése negatívan hat jóllétünkre, hiszen automatikusan társas összehasonlítást végzünk, s megállapítjuk, hogy a mi életünk kevésbé jó, izgalmas vagy színes, és hogy velünk az élet nem fair. Vajon miért nem igaz ez ugyanakkor, ha ismerősöket követünk? Általában ismerőseinkről több információval rendelkezünk, mint az ismeretlen követőkről, így tisztában vagyunk azzal, hogy hogyan is élnek. Közvetlen tapasztalataink vannak arról, hogy kevésbé kellemes események is történnek velük, így kevésbé érvényesül a torzító hatás.
Összességében tehát a tapasztalatok azt igazolják, hogy idegenek követése az Instagram-használat negatív hatásait domborítja ki, így talán helyesebb lenne csak olyan esetekben követni ismeretlen oldalakat, amennyiben azok nem olyan tartalmakat vetítenek elénk, melyek számunkra vonzók, és vágyainkat testesítik meg, hanem olyanokat, melyek a fejlődésünket szolgálják, s tanulhatunk belőlük (gasztrooldalak, magazinok oldalai, tudományos oldalak, ismeretterjesztés stb.).
Felhasznált irodalom:
https://www.researchgate.net/publication/276208382_Instagram_Instasad_Exploring_Associations_Among_Instagram_Use_Depressive_Symptoms_Negative_Social_Comparison_and_Strangers_Followed