Amikor leszáll az éj...

Az álomkutatás egy olyan terület, melyben még nagyon sok kérdés vár megválaszolásra. A legtöbbünket foglalkoztatja, hogy amit álmodunk, annak milyen jelentése van. Ma már igyekeznek felhasználni álmainkat az önismeret bővítésére, illetve számos lehetőség rejlik a tudatos álmodásban is. Vajon miért álmodunk? Van valamilyen különleges funkciója, vagy ez csupán az „agy játéka”, privát éjszakai mozi szemhéjaink leple alatt? Mik az álmaink sajátosságai? Mivel magyarázhatjuk „népszerű” álmainkat? Milyen lehetőségek rejlenek a tudatos álmodásban?

Cikkünkben betekintést nyerhetsz abba, hogy mi történik veled életednek abban a kb. 6 évében, amit álmodással töltesz.

Az álom tulajdonképpen egy hasonló kifejezésforma, mint a mese vagy a mítosz, hiszen jelképes tartalmat foglal magába. A mai napig vitatott, hogy az álomnak van-e egyáltalán funkciója (azaz tudnánk-e nélküle élni), illetve, hogy milyen szerepet tölt be a mindennapjainkban. Éjjelente kb. négyszer álmodunk, ami akár összesen 100 percet is magába foglalhat egy 7-8 órás alvás során. Ez a szám egy életre kivetítve akár 6 évet is jelenthet. Nem sok ez ahhoz, hogy csak úgy szórakozásból, mindenféle cél nélkül „mozizzunk” éjszakánként?

Freud – aki kiemelt szerepet tulajdonított az álmoknak a terápiák során is – azt gondolta, hogy az álmoknak rejtett üzenetei vannak. Elsősorban visszafelé működik, azaz korábbi eseményeket dolgoz fel, de korlátozottan a jövőre is utalhat (pl. érdekes jelenség, amikor valaki megálmodja a jövőt). Az álmodás alatt feldolgozzuk az ébrenlét alatt gyűjtött emlékeinket, de sokan támasztják alá azt a nézőpontot is, hogy az álom célja a felejtés is, a megszerzett emlékképek, „csírájában elfojtott gondolatok” megtisztogatása.

l

De milyen sajátosságai vannak álmainknak? Freud megállapítása szerint az álom minden esetben vágyteljesítő, azaz olyan képek jelennek meg álmainkban, melyek szimbolikus formában vágyainkat fejezik ki, így az álom szükségletkielégítést szimbolizál. Később ezt kiegészítették számos álomfajtával, ugyanis álmainkban terveket is szőhetünk, filozofikus gondolatok születhetnek meg, de nem szabad elfeledkeznünk az olyan gyakori, akár visszatérő álomtípusokról sem, amelyek a legtöbb ember életében előfordulnak. Ilyen lehet pl. az üldözés, zuhanás, elesés, meztelenség, stb. Vajon hogy lehet az, hogy a legtöbbünk álmaiban már előfordultak ilyen motívumok? Jung azzal magyarázza ezt a jelenséget, hogy létezik egy kollektív tudattalan, mely az emberiség történetét, evolúciós fejlődését foglalja magába. A zuhanástól való félelem valószínűleg nem egy tanult, hanem egy veleszületett félelem, ugyanis ha egy csecsemőt egy üveglapra teszünk, mely alatt szakadék húzódik, nem mászik át az őt hívogató anyjához. Az elesés hátterében az állhat, hogy minden ember négykézláb mászik, mielőtt két lábra állna, és az egyensúly megtartásában kezdetben ügyetlenek vagyunk. A meztelenséghez pedig kulturálisan szégyenérzet társul, melyet a társadalom nyilvánosan nem tolerál. Ezek mind ősi mintázatok az emberben, melyek magyarázhatják az effajta visszatérő, illetve másokhoz hasonló, gyakran előforduló álmainkat.

Az álomlogika különbözik a tudatos gondolkodástól, azonban vitatott, hogy mennyi tudatosság van benne. Számos alkalommal bizonyították már a tudatos álmodás létezését, hogy befolyásolni tudjuk álmainkat, pl. biztosan többen átélték már, hogy álmodtak valami kellemeset, és sikerült visszaaludni és folytatni azt. Vagy álmodunk valami ijesztőt, de képesek vagyunk tudatosítani, hogy ez csak egy álom. Ugyanakkor az álom nagyrészt öntudatlan, nem befolyásolható, ezért tör fel tudattalanunkból számos elfojtott, elfeledett vágy, emlékkép. Szimbolikusan az álmodást úgy lehetne elképzelni, mintha állna egy őr a tudatos és a tudattalan szféránk között, aki nappal megakadályozza, hogy a tudattalanban lévő emlékeink ne kerüljenek nyers, feldolgozhatatlan formában a tudatunkba. Éjjel azonban ez az őr elszundikál, és ekkor szabad az átjárás. Mivel az álom nagyon gyakran szimbolikus formában tárolódik, szükség van az álommunkára az álom pontos tartalmának megfejtéséhez, ebben pedig egy gyakorlott terapeuta inkább lehet segítségünkre, mint egy álmoskönyv.

A jövőben a tudatos álmodás előtt igazán izgalmas karrier állhat, amennyiben képesek leszünk megtanulni álmainkat kontrollálni és tudatosan irányítani. Ha ez megvalósul, álmaink valóságszimulációs játékként funkcionálhatnak, melyben begyakorolhatjuk, hogy milyen izgalmas, fenyegető, örömteli vagy akár veszélyes helyzeteket átélni mindenféle valós következmény nélkül. Képesek lehetünk álmunkban döntéseket kipróbálni, vagy kikísérletezni, hogy hogyan csábíthatjuk el álmaink kiszemeltjét.

"De az ember igazán csak álmában szabad, így van ez rég, s örökké így marad." (Holt költők társasága c. film)

Felhasznált irodalom:

Freud: Álomfejtés

"