A szórakozás ártalmai

Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk a veszélyes üzemből származó felelősségről és annak vonzatairól. Ma további részletek bevonásával nézzük meg, hogy egyes szórakozási lehetőségek igénybevétele esetén milyen károkkal, károsodásokkal számolhatunk, de a legfontosabb: ki fizet a balesetek bekövetkeztekor? Cikkünkben górcső alá kerül nyári bobpálya, de megtekintünk néhány ügyet, amikor a bíróság kizárta a veszélyes üzemi felelősség alkalmazását.

Gondolatmenetünket azon vezérelv alapján fogjuk folytatni, hogy mely cselekmények, mely szórakozási eszközök minősülnek veszélyes üzemnek, ugyanis azt korábban is megállapítottuk, hogy a veszélyes üzemi (fokozott veszéllyel járó tevékenységért való) felelősség[1] a Ptk.-ban fokozott hangsúlyt vívott ki magának. A felelősség jelen esetben „nem felróhatóság / vétkesség alapú”, hanem objektív, azaz a károkozó nehezebben mentesülhet felelősségének megállapítása, – lényegre törő módon: – a kártérítés megfizetése alól. (Jelen cikk eltekint azon esetektől, amikor a non cumul elve kizárja a veszélyes üzemi felelősség érvényesítését az üzembentartóval szemben, gondolva itt a jegy vásárlásával (a szerződés visszterhes) „megkötött” szerződésre üzembentartó és a szolgáltatást igénybe vevő között.)

A nyári bobpálya esete

Fokozott veszéllyel járó tevékenység a nyári bobpálya üzemeltetése, mert az elérhető 30 km/óra körüli sebességre, az ebben rejlő mozgási energia nagyságára, a bobkocsi fékezhetőségére és sajátos egyensúlyi viszonyaira figyelemmel használata során ki hiba is súlyos következményekhez vezethet – állapította meg végleges érvénnyel a a Kúria 2006-ban indult eljárásban. A bírói szintek minden lépcsőjét megjárt eljárásban a másodfokú bíróság megállapította, hogy a bobpálya üzemeltetése veszélyes üzem, mert a “bobkocsi haladását emberi beavatkozással befolyásolni nem lehet, annak során csak a fizika törvényei érvényesülnek, illetőleg a bobkocsi viselkedését és egyensúlyi helyzetét a rajta ülők reakciója jelentősen befolyásolja". A bobpálya ugyan nem játékszer, de nem is sporteszköz, nem fejleszt semmilyen emberi képességet vagy készséget, továbbá igénybevételére a rendszeresség nem jellemző. Annak célja az alkalmi jellegű, szabadtéri szórakozás és kikapcsolódás, aki abba beül, semmilyen kockázatot nem vállal. Ezért az alperes ilyen ok miatt sem mentesülhetett a kártérítési felelősség alól.”

De nem veszélyes üzem…

… az uszoda, vagy a hullámfürdő és a vízi csúszda sem (azonban ezzel ellentétes döntés is született). Hasonlóan nem veszélyes üzem a tornaterem, de a szénsavas üdítős palack és a számítógép sem. A Legfelsőbb Bíróság Pfv. III. 20.841/2009/7. sz. ítélete szerint nem minősül veszélyes tevékenységnek a szikvíz forgalmazása, forgalomba hozatala sem, mivel a szikvizes palackba az ideális 6 bar nyomásnál magasabb nyomásérték nem kerülhet, a flakonban lévő folyadék sem veszélyes anyag, s erre, valamint a palackok minőségére tekintettel a veszélyes üzemi jelleg nem állapítható meg.

A fenti esetekhez hasonló ügyekben, figyelembe véve a bírósági ítélkezési gyakorlatát, rendkívül előnyös lehet a felperesi pozíció, mivel a kimentésnek igen csekély esélye van.

[1] 6:535. § [A veszélyes üzemi felelősség]

(1) Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni.